Vidéki élet

Jelenleg három macskánk, egy kutyánk és 23 tyúkunk van. Nem tudom mikor, de bővíteni akarom az állományt. Például kecskével.

Íme néhány fotó...

Ő itt Pötyi, az öt éves ivartalanított nőstény.

Ő Bambi a 9 éves exkandúr.

Ő pedig Fufu. Lassan 14 éves. Ivartalan néni. Imádom.

Az ifjú titán. Goldie a golden retriever. 10 hónapos legény. Hamarosan ivartalanítjuk őt is.

Azt hittem okostelefonról könnyebb blogolni, de nemÚgyhogy legközelebb folytatom.

Szép napot mindenkinek!

Előző "visszatérős" postomban írtam pár sort magamról, de az a bejegyzés a könyvajánlóval alapvetően a könyves blogomhoz készült, de azért másoltam be ide, mert igazából profilba illik. Mindenesetre ott nem annyira szoktam személyes lenni, ott nem rajtam van a hangsúly, hanem a könyveken.

Ahogy már említettem, mindig sok a dolgom, rengeteg a dolog, a történés nap mint nap, de mivel jelezték páran, hogy szeretnének hallani rólunk, és mert annyi sok barátunk van szerte az országban, és azon kívül is, akiknek nem tudok rendszeresen helyzetet jelenteni, ezért jó volna felélesztenem a blogot.

Nagyon sok tervem van a jövőre nézve, ráadásul nem annyira szeretnék hátra tekinteni, mert rossz dolgokkal végződött az év...Elveszítettük édesapámat és a drága nagymamámat is, így nagy bánat ért bennünket. Nehéz időszak volt, igyekszem/igyekszünk rajta túllépni, hiszen változtatni úgysem lehet a helyzeten. Viszont a nyakunkba szakadt édesapám lakásának fenntartása az eladásig...mert el szeretnénk adni. Úgyhogy valószínűleg ide is majd felteszem a hirdetést, hátha az olvasók közül tetszik meg valakinek, vagy valaki ismerősének. Remélem mielőbb elkel majd.

Ezzel a két halálesettel egy korszak zárult le az életemben. Méghozzá az a korszak, amikor volt kire számítanunk. Hiszen már sem anyám, sem apám, sem papám, sem mamám nincs. Szinte mindenki elment már. Nehéz ezt feldolgozni, nehéz tovább lépni úgy, hogy nincs hová hazamenni, nincs, ahol mindig jó szóval, szeretettel várnak...

Nem akarom, hogy még a Ti hangulatotokat is lenyomjam, úgyhogy írni akarok kicsit a közeli és távlati céljaimról.

Nagyon örültünk, amikor visszaköltöztünk vidékre, de rájöttünk, hogy a helyem - bár nagyzolva és viccesen biofarmnak nevezem - kicsi, kevés. Úgyhogy valószínűleg tovább fogunk költözni. Még nem kristályosodott ki, hogy merre pontosan, de nagyobb terület kell. Ennél jóval nagyobb, minimum 5000-6000 m2-t szeretnék, de inkább nagyobbat, és ott aztán tényleg lehetnének állatok bőven, és a növénytermesztésem is olyan és annyi lehet, amilyet én akarok. Nézem bőszen a hirdetéseket, bár maradunk a Dunántúlon, úgyhogy egy csomó tanyahirdetés számomra nem jó. Pedig én tanyát szeretnék szívem szerint. De olyan helyre kell mennünk, ahol a férjem azért tud dolgozni munkahelyen, hiszen nem lehet feladni egyszerre mindent, és nem is az a cél, hogy visszamenjünk sok 100 évet az időben, hanem az, hogy nyugodt boldogságban tudjunk élni a természethez közel.

Ő itt Pötyi egyébként. :-) Imádjuk!

Úgyhogy ezzel be is mutattam a távlati célunkat.

A közelebbi cél az, hogy megbeszéljem a szomszédommal a drága úriemberrel, hogy adja nekünk a kertje végében "rohadó" fóliasátor vázat. :-) Fóliázni szeretnék, oda ültetném a palántáimat és néhány növényt még. Na ne gondoljatok több száz méteres komoly alkotmányra. Nekem kisebb is elég lesz, csak legyen.

Emellett idén is rendeltem a Növényi Diverzitás Központból - lánykori nevén génbankból - magokat. Ha esetleg mást is érdekel, ingyen adnak 10 féle tájfajta magot, amit választunk, és idén először 800 forintot kell kifizetni postaköltség valamint csomagolási költség gyanánt. Múlt évben ilyen még nem volt, de nem is értem, hogy miért nem találták ki ezt előbb. Borzasztó magasak a postaköltségek, így nekik ez a projekt nem tudom mennyire érte meg. Mindenesetre idén már fizetünk, de nem bánom. Ennyit nekem megér. Majd mutotom, milyen magokat kértem, ha itt vannak. Ezen kívül kértem Szabó Évától is magot. Őt a Facebook Vidéken Újrakezdők csoportból ismerhetjük, csodás kertje, gazdasága van, nem vegyszerez, esküszik a komposzt csodatévő erejére. Nos ő is küldött magokat, ez a csomag már megérkezett, készítek is róla fotót, és mutatom. Persze már beszereztem a dughagymákat, illetve még múlt évről is maradt, illetve a fokhagyma szaporító anyagok is megvannak. Rengeteg maggal, konkrétan egy kosárnyi tasakkal felszerelkezve várom a tavaszt. Palántázni hamarosan kezdek, a padlizsán fog először csírázni nálam.

Még közelebbi tervem a dióimat végre feltörni. Van hova tennem, és neki kéne már végre állnom.

A zsemléket és kifliket is szárítom, úgyhogy már azok is vannak annyian, hogy ledarálhassam őket, valamint kint is bőven van munka. Kétszer vettünk fát a nyáron, az első adag nagyjából elfogyott, úgyhogy az unokaöcsém jön hozzán "munkatáborba" és segít a férjemnek a kinti - főleg - fás munkákban...tényleg, mennem is kell befűteni a szobájába. Lesz ismét a hétvégére egy fiam. Egy majd' 15 éves nagyfiam a négy éves elmúlt lánykám mellé. :-)

Jó munkát, szép napot mindenkinek!

Puszi!

Régen voltam már...tudom, nagyon régen. Nem is voltam biztos abban, hogy fel szeretném ébreszteni Csipkerózsika álmából ezt a blogot, mondván, alig van rá időm. Mégis többen jeleztétek az olvasók közül, hogy írjak. :-)

Hát engedtem a "nyomásnak", próbálok visszatérni. Kezdetnek íme egy könyvajánló az egyik kedvencemről...

Beköszöntött már a február is...el sem hiszem, hogy telik az idő. Még be sem indult a szezonom, ami alatt a (számomra) biokertemben művelem a földet. Akkor aztán kevés időm lesz, de úgy tűnik, a kert nélkül is el vagyok havazva folyamatosan. :-) Kivettem a héten, keddtől négy napot szabadság címszó alatt, mert bár még csak most kezdődött az év, én ennek ellenére baromi fáradt vagyok. Jó elgondolás volt, csak épp a szabim azzal kezdődött, hogy felhívtak az óvónénik az oviból, hogy bár ők óvnák az én kicsinyemet, de ez a gyermek bizony belázasodott, így szíveskedjek érte jönni. Hát érte mentem, majdnem három órát ültünk a doktornéninél. Az ítélet az lett, hogy jövő kedden menjünk vissza, torokgyuszi...:-( Mit mondjak nem örültem. Estére én is lebetegedtem, úgyhogy azóta csak vonszolom magam. Ennek ellenére dolgozom, mert jönnek a telefonok, és így folyamatosan benne vagyok a mókuskerékben, és a fő projektemen nem tudtam dolgozni. Ez a projekt a családfa kutatásom. Szóval jó ideje csinálom, de elértem néhány áttörést mostanában, és ez lendületet adott. Na a betegség miatt a lendület elfogyott. :-( Mindenesetre most azért jöttem, hogy a közelgő (remélem) tavasz kapcsán ajánljak Nektek egy kötetet, amit én nagyon nagyon szeretek.

Kezdjük is talán azzal, hogy kevés ember van az országban, aki nem hallott még a Magyaroszági Krisna Tudatú Hívőkről. Sokan kedvelik őket, sokan nem, de azt nem tudom mennyien tudják, hogy nekik Somogyvámoson Krisna-völgyben nagyon komoly gazdaságuk van, melyet a farmereknek, az otthon kertészkedőknek, és mindenki másnak érdemes megnézni. Nem utolsó sorban gyönyörű a templomuk is, a múlt nyáron imádtam ott sétálgatni. (Mielőtt még megkérdeznétek, nem, nem vagyok hívő...csak nyitott mindenféle vallás felé.)

Na szóval Somogyvámos falu mellett van ez a csodás hely, és itt van az Öko-völgy Alapítvány is, melynek gondozásában már a második része jelent meg még karácsony előtt a Beszélgetések az önellátásról könyvnek.  Annak idején, mikor rábukkantam a könyvre, azonnal megvettem, kiolvastam, azóta is forgatva folyamatosan. Már abbban a kiadványban utalás volt arra, hogy a szerkesztő Kun András készenlétben áll a következő kötettel. Hát alig vártam, s mikor a hírlevélben tudomást szereztem a megjelenésről, azonnal megrendeltem az én példányomat, majd mikor megérkezett,  mindent félredobva olvasni kezdtem. Nem csalódtam benne. A könyv maga még hosszabb lett mint az előző kötet, és hasonlóan dialógusokból áll különböző témakörökben.

Az alábbi témák várnak olvasásra a könyvben:

- A városról és a faluról

- A terület kiválasztása, a tervezés és a térrendezés alapelvei

- A vegetáriánus táplálkozásról

- Egészségmegőrzés, egészséges életmód

- Gyógyítás természetes anyagokkal

- Tisztítószerek és natúr kozmetikumok készítése

- Méhészkedés

- Tejfeldolgozás, sajtkészítés

- Ökrök betanítása és ökrös munka

- Hajlék kialakítása

- Kemence építése, kenyérsütés

- Energiaellátás és energiagazdálkodás

- Botanikus kert Krisna-völgyben

- Családi gazdaság Visnyeszéplakon

- Fenntartható gazdálkodás és természetvédelem

Ennyi...rengeteg nélkülözhetetlen információ, de még ennél is többet el tudnék viselni...szóval kedves Kun András, én személy szerint várom a következő könyvet, és remélem, hogy 357 oldalnál vastagabb lesz. :-)

Ez az a könyvsorozat, amelynek minden gazdálkodónak, minden olyan emberkének a polcán kellene, hogy legyen, akit érdekel az önellátás, önfenntartás, az ökológiai gazdálkodás.  Persze, aki vegyszerekkel gazdálkodik nagyüzemben, azokat valószínűleg nem igazán érdekli a téma, de nekik is hasznos lehet.

Olvassátok el, mert tényleg nagyon jó, és higyjétek el, senki nem akar Benneteket megtéríteni. Csak ők, a Krisna Tudatú Hívők rátértek egy útra, és amit csinálnak az nagyon jól megy nekik.

A kötet adatai:

Szerkesztette: Kun András

Kiadás helye: Somogyvámos

Kiadás ideje: 2014

Kiadó: Öko-völgy Alapítvány

Oldalszám: 357 p

Borító: puhatáblás, ragasztott

ISBN: 978-963-89636-5-9

ISSN: 2063-823X

Ára: 3600 forint február 15-ig. Ebben a postaköltség is benne van!!!

Ajánló: mindenkinek és bárkinek :-)

Néhány infó a megrendelésről, és ami nagyon fontos, az árról:

"Árak a darabszámtól függően:
1 db: 3600 Ft
2 db: 7000 Ft (200 Ft kedvezmény)
3 db: 10 300 Ft (500 Ft kedvezmény)
Háromnál nagyobb darabszám esetén kérje kedvezményes árajánlatunkat!

A kiadótól való megrendelés módja:
Küldje el megrendelését e-mailben a kun.andras@okovolgy.hu vagy az info@okovolgy.hucímre, melyben adja meg az alábbi adatokat:

- Név:

- E-mail cím:

- Postázási cím:

- Rendelt darabszám:"

Szörnyű ezt látnom, milyen régen nem írtam.

Amikor elkezdtem a blogot, sosem hittem volna, hogy ennyire elmaradok az írással, ennyire nem is kezdek neki egy postnak sem, de most szeretnék újból nekilátni, bár éppen rosszkor.

Ugyanis új munkahelyem van. Eddig is dolgoztam a gyes mellett, de sajnos a munkám rajtam kívülálló okok miatt csak négy órás volt, nem is volt tervben, hogy megemelik nyolc órára, így váltanom kellett.

Hát az új helyen pénteken letelt a második hetem...

Nem egyszerű a helyzet, de sokat tanulok nap mint nap, és a kollégák nagyon aranyosak és segítőkészek. A lényeg pedig, hogy újra a "szülőföldemen", az "én" városomban dolgozhatok, és ennek nagyon örülök.

Mivel lánykám is odajár bölcsibe, így logikusnak tűnt, hogy valahogy meg kell oldanunk a bölcsi-buszmegálló utat, mivel a gyermek egyre nehezebb, és rendszerint cipelteti magát ilyenkor hazafelé...Így logikusnak tűnt, hogy kellene egy bicaj. Bár van már egy, a Marvin nevezetű imádott darab, de az otthon van, azzal a faluban járok, illetve esténként tekerek. Olyan kellett, amit nem kell félteni, és amivel csak a megadott útvonalonk közlekedem a városban. Mivel az új munkahelyem a buszpályaudvar mellett van, így ott tárolom majd a járgányt. Munka után felülök rá, aztán irány a bölcsi, (négy hét múlva az ovi), majd irány vissza, bicikli tárolva, és három lépés, majd felszállunk a buszra, s az eredmény, hogy mindenki boldog. Én legalábbis, hiszen nem kell annyit cipekednem. :-) Szóval így állunk ezzel most.

Otthon is történtek változások, bár a vágyott felújítást még nem tudtuk elkezdeni, de hajtunk rá.

Viszont idén is beültettem a kertet, de nem vagyok elégedett. Tiszta gaz minden, alig van időm élni, nem hogy gazolni.

A rukkoláim anélkül felmagzottak, hogy megkóstoltam volna őket, a retekből és a salátából ettünk, de azok is magba mentek. Balu barátomtól kapott expalántáim szépen fejlődnek, uborkából pl. rengeteg van, remélem a hagyma termés is jó lesz, de a sárgarépa-fehérrépa-pasztinák hármas miatt nagyon elégedetlen vagyok. Alig bújt ki valamennyi...Ráadásul így jártam a magam, magról ültette patisszonnal és uborkával is. Fogalmam sincs mi történhetett.

Az állataink megvannak, épp most kaptak a cicák féreghajtót, szegények, miután becsomagoltuk őket törölközőbe (karmolás ellen) rémülten pislogtak, mint aki azt hiszi, hogy nem éli túl az elkövetkezendő perceket. Hát persze, hogy túlélték, és kaptak jutalmul egy kis alutasakos macskakaját. :-)

A legidősebb cica...

Ronink megvan, szegényke öreg, már 13 éves, nehezen jár, remélem, még velünk marad. Viszont a baromfiudvar eléggé kihalt, ugyanis szép sorban elmentek a csajok. EGY darab tyúkocska, egy fehér színű lány tartott ki velünk, illetve egy kakas, most ők az urak a szemétdombon, illetve a komposzton. :-) A többieket sem ettük meg persze, hanem valószínűleg a végelgyengülés vitte el őket. RIP.

Szeretnénk újabb állományt, de előtte még jócskán rendbe kell hozni a helyüket, így valószínűleg csak tavasszal bővítünk.

A nyuszik is megvannak természetesen, szép nagy baknyulak, a Bella és az Edward is. :-) Sajnos kicsit félénkek, de úgy tűnik, hogy a szomszéd kisnyulat akar, és majd hozza a húsvéti nyulát pasizni hozzánk. :-)

Felénk most szép az idő, remélem ilyen is marad, mert szeretnénk holnap lemenni a Balatonra, de elsősorban Káptalantóti a cél, ahol a Liliomkert nevű termelői piacra szeretnék elmenni, amelyről már annyi szépet és jót olvastam, és a múltkor láttam egy Gasztroangyalt a Borbás Marcsival, és abban is volt szó erről a csodás piacról. Egyszóval látnom kell, és jelentem, mostanában nagyon rákaptam a Gasztroangyalra...

:-)

Ígérem, hamarosan jövök, holnap pedig igyekszem sokat fényképezni.

Szóval itt vannak az állatkáim egy részéről készített képek...a nyuszik és Roni kutya ezúttal hiányzik.

Itt vadászat folyik ... :-))

Chad Dylan-Cooper és a két látható barátnője. :-)

Itt az egész baromfiudvar, csak Siegfried hiányzik.

Siegfried kakas is itt van, néhány nappal halála előtt, még teljes pompájában.

Itt pedig a két örök jó barát alszik együtt...természetesen hol másutt, mint az anya és az apa (azaz én+ az uram) ágyában...:-))

Már nagyon régen érett egy bejegyzés arról, hogy a kertészkedésem hogyan vezetett eredményre, milyen lett a kert az ültetés után...Most régebbi képek következnek, aztán szerintem még ma csinálok újakat, hogy aztán egy újabb bejegyzésben az is látható legyen, hogy mi minden változott...szerencsére egyébként sok minden.

Szépen jön a vetemény, már alig várom, hogy szedni lehessen a zöldségeket.

Az első képen - öcsém szerint - a biolabor látható. :-) Magyarul egy asztalra "szerelt" mini fóliasátor, ahol a palántázással próbálkoztam, és ahol mécsessel fűtöttünk. :-))) Nevetséges, de így utólag azt mondhatom, hogy eléggé bejött. Jövőre azonban azt ígérte az uram, hogy kapok egy igazi nagy fóliasátrat. :-) Ott legalább több helyem lesz.

Itt a kert első része látható, már kiparcellázva, és beültetve virággal, borsóval, dughagymával, magról ültetett vörös, lila és gyöngyhagymával, salátával, spenóttal, sárga és fehérrépával.

Itt az egyik almafánk látható, a párom nagy metszésben volt. Mi úgy szoktuk, hogy a lemetszett ágakat kiválogatjuk, az arra érdemeseket feldaraboljuk, kiszárítjuk, és télre gyújtósnak a cserépkályhába nagyszerűen szuperál.

Itt hátulról fényképeztem a kertet, némi locsolás után...ha jól megnézitek a képet, a Roni kutya is rajta van. :-)

Az akkor még - április eleje - bevetetlen terület...olyan nagynak tűnt...most meg úgy érzem, hogy semmire nem lesz helyem. Ez az első évem a próbaév, és máris nagyon sokat tanultam, és tudom, hogy mit fogok másként csinálni jövőre...

A fólia tartalma...paradicsom, virágmagvak, zeller, dinnye...stb. Már ez is nagyon másként néz ki. Nagy-nagy örömömre. :-)

Nem szoktam lakáshirdetéseket feltenni a blogomra, de most úgy döntöttem, mégis megteszem...főleg, hogy a mi lakásunkról van szó, amit már egy éve árulunk. Már egy éve nem lakunk benne, és nem találunk rá vevőt...

Hátha valaki éppen közületek, Drága olvasóim :-) szeretné megvenni!

Szóval:

Áron alul eladó Szigetszentmiklós-Lakihegyen, az M0-ás közelében, Csepel mellett egy összkomfortos, azonnal költözhető, 60 m2-es sorházi lakás előkerttel (sziklakert), saját fedett gépkocsibeállóval, egyedi, hátsó fedett terasszal, rá futtatott szőlővel, légkondival, a földszinten amerikai konyhás nappalival és fürdőszobával, illetve az emeleten két szobával.  Telefon, internet, TV be van húzva, az ablakokon és a teraszajtón lent van van redőny, fent reluxa is. A közelben BKV és Volánbusz megállóhely, Aldi, Auchan. Irányár: 11,19 millió forint. Érdeklődni lehet: 0670/9473257

Ide most csak egy képet teszek fel, a többit megnézhetitek a másik blogomon... (link)

Várom szeretettel a kedves vásárlót...:-)

Találtam egy oldalt, ahol az írások nagyon megfogtak. Volt egy bejegyzés a mikrohullámú sütők veszélyeiről, melyet belső kényszer hatására ide az én blogomra is fel kellett tennem. Szerettem volna részleteket feltenni belőle, de nem ment. Egyszerűen az egész írás érdekfeszítő és megdöbbentő...

Az eredeti cikk itt található:

https://pannon-info.hu/egeszseg/14-egeszseg/147-a-mikrohullamu-suet-veszelyei-ne-hasznalja

Érdemes elolvasni!!!

"Már sokszor hallottuk: az élelmiszerek mikrohullámú sütőbe történő melegítése, sütése! nagyon káros molekula-elváltozásokat, az élő szervezet számára rákkeltő és/vagy idegen anyagokat eredményez az agresszív és nem természetes energiaközlés hatására. Teljesen logikus, ám a legtöbb kényelmes embertársunk a kényelem és a"haladás" indokai mögé bújva nem fogadják el az érveket és tovább mérgezik magukat és családjukat, hogy ne kelljen 1-2 lábossal többet elmosni...Kedves "tudattalan" fogyasztók: én nem szertném az önök orvosi költségeit fizetni egészségügyi járulékomból, köszönöm. Ez vonatkozik a dohányosokra, túlsúlyosokra, tesco-droidokra is!!

Először egy angol forrás: https://www.relfe.com/microwave.html

Tesco-droid: a tudattalan vásárló (a tudatos vásárló ellentétje), aki a TV reklámokat még elhiszi és finanszírozza a drága márkás termékeken keresztül...(ariel,persil, coca-cola, vénusz, hajfestékek, fogkrémek, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek) Gyakorlatilag 30-40 %-kal olcsóbban kaphatóak ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó márkátlan, minőségi termékek, amik legtöbbször még hazai gyártmányok is.

Forrás: https://www.natursziget.com/A második világháború vége felé egy amerikai hadmérnök a mikrohullámokkal végzett kutatást úgy, hogy az árnyékolt terület mögött volt a szendvicse. Éppen végzett, és megfogta a szendvicsét, hogy falatozzon belőle. Meglepődött, hogy forró, és nem értette, mitől.

És az eredeti angol nyelvű forrás: The proven dangers of microwawe ovens - A mikró bizonyított veszélyei

A dolgot azért tartotta érthetetlennek, mert a közelben nem volt fűtőtest vagy más hőforrás. Azután rájött, hogy az árnyékolás nem védte a szendvicsét, és azt a mikrohullám melegíthette fel. Elkérte kollégája szendvicsét, azt is mikrohullámmal "kezelte", s az is felforrósodott.

Ekkor született meg bennük az ötlet, hogy ezzel a módszerrel más ételek is hőkezelhetők, süthetők, főzhetők. Megoldották, hogy az egészségre ártalmas sugárzás kifelé le legyen árnyékolva(ez nem igaz, mint később kiderül), s hogy az étel minden oldalról, egyenletesen kapjon a mikrohullámból. A sütőhöz speciális melegítő-főző edényeket is terveztek, mivel fémedény nem használható.

Innen indult a mikrohullámú sütő karrierje 1946-ban. Egyes kutatók azt állítják, hogy az élelmiszerek és az italok a mikrosütőben rövid idő alatt elérik a kész állapotot, ezáltal kevésbé károsodnak az ételek beltartalmi anyagai, a vitaminok, szénhidrátok, fehérjék stb. Azt viszont nem kutatták, vagy ha kutatták is, nem hozták nyilvánosságra, hogy a mikróba tett fehérjék másképp denaturálódnak, mint a hagyományos tűzhelyen készített ételek esetében. A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idő alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévő sejteket és a molekulákat. Ez a rezgés hőt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütőben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál főzéskor is, viszont minden elektromos sütő főző-edényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája; élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik. Ezt támasztja alá dr. Masari Emoto japán kutató is, aki mindezt fényképekkel bizonyítva le is írta a Magyarországon is megjelent A víz üzenete és A víz rejtett bölcsessége című könyveiben. Volt szerencsém két évvel ezelőtt személyesen is meghallgatni a budapesti előadását.

Nem véletlen, hogy a vallásos zsidók nem használnak semmilyen elektromos főzőalkalmatosságot, csak lángon, lánggal főzik és sütik az ételeiket.

Nem lesz egészséges sejtépítés

A mikrohullámú sütőben a villámgyors rezgések következtében az ételek molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált ételtől, degenerált molekuláktól nem lesz egészséges sejtépítés az ilyen ételeket fogyasztó ember szervezetében, hanem előbb-utóbb egyre jobban elhatalmasodó degeneráció indul meg a szervezetében, éppen ott, ahol a szervezetén belül a leggyengébb az immunrendszer állapota. Ez már a rák előkapuja, mert ha rendszeresen mikrohullámú sütőben főzött, melegített ételeket fogyaszt valaki, akkor előbb-utóbb daganatos beteggé "eszi" magát.

Elgondolkodtató, hogy gyermekeink, unokáink mikrohullámú sütővel készített, melegített ételeken nőnek fel. Sok helyen az egészségügyi intézményekben, idősek otthonában is mikrózott ételeket tálalnak fel a betegeknek és öregeknek, akiknek amúgy sem erős az immunrendszerük. Régebben alig volt rákos beteg gyermek, ma pedig már a kórházakban sajnos vannak gyermekrák osztályok is. A daganatos betegek száma pedig napról napra növekszik.

Ez a gondolat a készülék megjelenése óta foglalkoztat. Mérnöki és egészségügyi felsőfokú végzettségem tartott vissza attól, hogy mikrohullámú sütőt vásároljak magamnak és családomnak. Tudom, hogy a technikai civilizáció sok új dolgot talált fel, amiről azt hitték, hogy ártalmatlan, aztán később kiderült, hogy ártalmas, mégsem hozták nyilvánosságra, mivel óriási üzlet a termékek eladása, s ha megbetegszik valaki, akkor az is óriási üzlet a gyógyszergyártóknak. Tehát mindenki jól jár, csak a "megvezetett" fogyasztó nem. Végül is a Föld nevű bolygó is jól jár, mert így elkerülhető a túlnépesedés...

A természetben nincs ilyen intenzív mikrohullámú sugárzás, tehát az emberi szervezet szempontjából ez a hatás új. Tudjuk, hogy az élővilágban az ember az, aki legrosszabbul alkalmazkodik az őt érő külső-belső hatásokhoz. Sok-sok generáció kell ahhoz is, hogy megszokjon valamit a genetikai rendszere.

255 ezer nemzedékváltás kellene

Egy mikroorganizmus, mint például a tbc kórokozója, naponta többször is generációt vált, s ha antibiotikummal el akarják pusztítani, akkor először sok kórokozó elpusztul, aztán a negyedik-ötödik generációjuk már táplálékként szintetizálja az ükapjukat elpusztító mérgeket. 1938 óta hány és hány új antibiotikum lett már bevetve a tbc kórokozója ellen? 2006-ra már úgy átalakult a kórokozók szervezete, hogy mostanában megjelent az antibiotikumokkal elpusztíthatatlan, új, a jelenlegi orvostudomány által gyógyíthatatlan tbc. Ha vesszük a 70 évet és azt átszámoljuk nappá, akkor az 25.550 nap. Ha mondjuk egy vírus vagy baktérium egy nap alatt csak tízszer szaporodik (általában ennél gyorsabban populálódik), akkor 70 év alatt 255.500 nemzedékváltás történt. Ha ezt emberre átszámítjuk, 50 év átlagéletkort véve, akkor ez 12.775.000 év! Ennyi évnek kellene eltelni a 255.000 nemzedékváltáshoz, és ahhoz, hogy az ember rezisztens legyen a mikrohullámú sütő ártalmaival szemben, feltéve, ha az ember szervezete hasonlóan ellenálló, mint a tbc kórokozóié. Ám sokkal rosszabb a rezisztencia faktorunk, tehát lehet, hogy még százmillió év is kevés.

Nem tudom, hogy lesz-e Földünk ennyi idő múlva, ha ilyen ütemben teszi magát tönkre az ember. Az emberre ugyanis az a jellemző, hogy ahelyett, hogy megtartaná a természet törvényeit, mindenáron meg akarja azokat változtatni. Sajnos az ember még mindig nem tanulta meg, hogy a természet ÖRÖK, mint ahogy a törvényei is örökérvényű törvények. Úgy működött tíz, száz és egymillió évvel ezelőtt is, ahogy ma működik, és úgy fog működni tíz, száz és egymillió év múlva is. Aki nem tartja meg a természet rendjét és törvényeit, az elpusztul, a faj pedig kipusztul, még ha az ember is az a faj.

Svájcban 1992 januárjában a RAUM UND ZEIT (Tér és Idő) című lapban a svájci orvosok arról a kísérletsorozatról számoltak be, amely első alkalommal bizonyította be kétséget kizáróan, hogy a mikrohullámú sütőkben elkészített vagy melegített ételek fogyasztása után olyan változások játszódnak le a vérben, amelyek rákosodási folyamatot váltanak ki az arra érzékenyekben vagy a gyengébb immunrendszerűekben, betegekben, fejlődő szervezetekben stb.

A környezetbiológiával foglalkozó szakemberek már azt a kérdést teszik fel: Meddig árusíthatók még büntetés nélkül a mikrohullámú sütők? Svájcban, Franciaországban és több más országban is tilos reklámozni a mikrohullámú sütőket! (Erre nem találtam forrást az interneten-a szerk.)

Kutatók döbbenetes megállapításai

Lássuk a Tér és Idő hasábjain megjelent tanulmány főbb megállapításait: "A mikrohullámra vonatkozó legelső vizsgálatok óta ismeretes a szakértők előtt, hogy ez a hullámfajta károsítja a biológiai rendszereket. Épp ezért szabtak meg bizonyos határértékeket, amelyek országonként eltérőek ugyan, ám mindenütt léteznek, a műszaki szükségletekhez és lehetőségekhez igazítva. A fenti határértékek természetesen a mikrohullámú sütőkre is vonatkoznak. Ezek a berendezések évtizedek óta forgalomban vannak, és használatuk mindjobban terjed! Ugyanakkor mindeddig kevesebb szó esett arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a készülékek az emberi táplálékokra, mindennapi élelmünkre. A svájci orvosok nyolc önként jelentkező, makrobiotikusan táplálkozó személyen végezték el a kísérleteket (a lausanne-i Biokémiai Intézetben és a wattenwili Környezetbiológiai Tanácsadó Intézetben). A kísérlet során a résztvevők 2-5 naponként megváltoztatott táplálékot kaptak. Elsőként egy biotermelő nyers tejét, másodikként ugyanezt hagyományos módon felforralva, harmadikként a berni cégtől származó pasztőrözött tejet, negyedikként ugyanezt mikrohullámú sütőben felforralva. Ötödikként nyers biozöldséget, hatodikként ezt a zöldséget hagyományos módon megfőzve, hetedikként ugyanezt lefagyasztva, majd mikróban megfőzve.

Meghatározott idővel a táplálékfelvétel után minden esetben vért vettek, és a kapott vérmintát bizonyos kritériumok szerint elemezték. Az eredmény a következő lett:

A mikrohullámú sütőben melegített, felengedett vagy főzött ennivaló (a tej és a zöldség) a kísérleti alanyok vérében szignifikáns (döntően meghatározó) elváltozásokat okozott, csökkent valamennyi hemoglobin érték (vastartalmú fehérje, vérfesték, amely megköti az oxigént), valamint a HDL és az LDL (koleszterin) aránya. A limfociták (nyiroksejt, nyirokszövetekben termelődő fehérvérsejt) esetében pedig rövid ideig tartó, erőteljes csökkenést állapítottak meg, ha a vizsgált személy előzőleg mikrohullámban előkészített zöldséget fogyasztott. A fényérzékeny baktériumokkal pedig azt is megállapították, hogy a mikrohullámú energia a táplálék útján továbbadódik az emberi szervezetnek. Ezt a fizikai folyamatot előzőleg már több széleskörű tanulmány is megállapította. A mikrohullám hatásának kitett emberi táplálékok vizsgálata azt is igazolta, hogy fogyasztásuk az emberi szervezetben patogén (kórokozók, valamely betegség kifejlődését elősegítő) folyamatok kezdetét váltja ki. S így rákos elváltozásokat is előidézhetnek, okozhatnak."

Pacemakere van? Maradjon távol a mikrótól!

A fentieket olvasva gondolkozzanak el az olvasók, hogy megéri-e a kényelmükért feláldozni az egészségüket vagy az életüket. Időt lehet megtakarítani a mikrosütő használatával, viszont ami időt nyernek, azt elveszítik akkor, amikor betegek lesznek miatta, orvostól orvoshoz járnak, azok gyógyszeres kezeléseket adnak, a gyógyszerek pedig a mellékhatásaikkal hozzásegítenek ahhoz, hogy ne népesedjen túl a Föld a mikrohullámú sütővel készített, melegített ételek fogyasztóival. Tehát hosszú távon nagyon nagy árat kell fizetni a gyorsaságért és a kényelemért.

A második világháborúban kifejlesztett mikrohullám-technika káros sugárzásainak határértékeivel kapcsolatban még senki nem vonta kétségbe – sem hivatalosan, sem félhivatalosan – a mikrohullámú sütőből kikerült ételek minőségét. Általános vélemény: igaz ugyan, hogy van káros hatása a mikrohullámnak az élő szervezetekre, sejtekre, de ez a hatás a sütőn belül marad, s így a benne lévő étel nem jobb és nem rosszabb, mint a hagyományos módon sütött, főzött étel. Nos, hogy nem maradnak a mikro bekapcsolásakor a káros sugarak a készüléken belül, azt igazolja, hogy a pacemakert (beépített szívritmus-szabályzót) viselő emberek a mikrosütő 10 m-es körzetében rosszul lesznek, majd összesnek, ha bekapcsolják a közelükben a mikrót. A pacemaker gyártókat nagy feladat elé állította ez a tény, mert olyan szívritmus-szabályzót nehéz előállítani, amelyik érzéketlen a mikrohullámra.

Még egy kísérlet. A kikapcsolt állapotban lévő mikróba bele kell tenni egy bekapcsolt mobiltelefont. Rá kell csukni a mikró ajtaját, majd felhívni egy másik készülékről a mobiltelefont. Akkor jó a mikró burkolása, ha nem szólal meg a benne lévő mobil készülék.

Én eddig közel 100 különböző márkájú mikrosütővel végeztem már el ezt a kísérletet, és eddig minden mobil kicsengett, akkor is, ha a mikro ajtaja be volt zárva. Tudni kell azt, hogy a mobilok 900 és 1800 MHz frekvenciatartományban üzemelnek, a mikrosütők pedig 2450 MHz-en. Tehát ha a mobilkészülék mikróval közel azonos frekvencia sugárzása "kitalál" az "árnyékolt" mikróból, és megtalálja az esetleg több kilométer távolságban lévő mobiltornyot, s a mobiltorony sugárzását veszi a mikróban lévő mobiltelefon, akkor miért hiszi el sok ember, hogy a bekapcsolt mikró nem bocsát ki káros sugarakat a környezetében tartózkodókra? Közel 20 méter az a távolság, ami ilyenkor élettanilag veszélyes még a szomszédos lakásokban lévőkre is. Ennyit ér a mikrók "árnyékolása"!

Tömbházakban az alattunk, felettünk, mellettünk lakókkal meg kell beszélni, hogy adják el ők is a mikrójukat, mert csak így lehetünk bizonyosak afelől, hogy nem sugároznak át ránk a szomszédok mikrói. A Faraday-elv szerint megvédhetjük magunkat a szomszédok mikróitól, ha az egész lakást körbeárnyékoljuk, minden irányban.

A gyorsétkezdék eladói naponta akár többször is használják a mikrót a vevő kívánsága miatt. Eddig egy olyan eladóval találkoztam, aki két évet bírt ki egy ilyen helyen, de betegállományba került leukémia miatt, a többi eladó pár hónapot tud elviselni ilyen sugárözönben.

A mobil mint kis mikrosütő

A fenti kísérlet igazolja, hogy a mobilok is kis mikrosütőként hatnak ránk. Termovíziós felvételek igazolják, hogy egy rövid mobilozás is mennyire felmelegíti a mikrohatás miatt az agyat. Gondoljuk csak meg, hogy az agyat védi legjobban a természet vagy a Teremtő, mivel a koponya erős csontburokban, agyvízbe van "ágyazva". A mobilt használók a fej, illetve az agy egyik leggyengébb pontján, a füljáraton keresztül "mikrózzák" az agyukat.

A mikrohullámú sütők egyre nagyobb elterjedése indokolná, hogy a tudomány feltegye a kérdést: milyen hatással van a mikrohullámmal kezelt élelmiszer az emberi szervezetre, amelyet közvetlen besugárzás ér. A mikrohullámú spektrum részben a rádióhullámok, részben az infravörös hullámok területére nyúlik át. Átfogó irodalom, szakértői véleményezés áll rendelkezésre arról, milyen hatást gyakorol az élő szervezetre a mikrohullámmal történő közvetlen besugárzás!

Sokat köszönhetünk e témában egy magyar kutatóorvosnak, prof. dr. Varga Andrásnak, a heidelbergi orvosegyetem egyetemi tanárának, aki mellesleg villamosmérnöki diplomát is szerzett, és ezen szakmájában is doktorált. Általa és több más neves kutató által is igazolt, hogy a mikrohullám romboló hatása kiterjed a sejtmembrán (sejtfal-hártya) károsodásától az anaerob légzés (oxigén jelenléte nélküli közegben) megsérülésén át a megzavart sejtosztódásig, a leukémiáig (fehérvérűség) és a genetikai (örökléstani) változásokig! Csak csodálkozni lehet azon, hogy a mikrohullám helyébe miért nem lépett már egy új, a természettel nagyobb harmóniában lévő technika.

Jó tudni, hogy a kerámia főzőlap sem harmonizál, az elektroszmog és az elektromágneses erőtér miatt. Csak a természetes hővel való melegítés (sparhelt, gáztűzhely, napenergia, geotermikus energia, gőz stb.) jó!

Sérül a vízstruktúra és a molekulaszerkezet

A mesterségesen előállított mikrohullám a molekulákat nagyon gyors rezgésre kényszeríti – stresszhatásnak teszi ki –, ennek következtében súrlódási energia keletkezik. A hagyományos melegítési eljárásokkal ellentétben, ahol a hő kívülről hatol befelé, a mikrohullám belülről melegít, az energiát súrlódási hővé alakítva át. Mivel a természetben található anyagok közül a vízmolekula reagál a legérzékenyebben a mikrohullámra, elképzelhető, milyen hatást gyakorol rá ez a rezgés. Az, hogy a vízmolekula hogyan reagál a körülötte lévő elektroszmogra, mikrohullámra, külön fejezetet érdemelne. Ezért javasolom elolvasni dr. Masari Emoto japán kutató A víz üzenete és A víz rejtett bölcsessége című, magyarul is megjelent könyveit. Tehát nemcsak a mikrohullám, hanem az elektroszmog is tönkreteszi a táplálékok vízstruktúráját és molekulaszerkezetét. Viszont a világegyetem vízbázisú, s az élő szervezetek átlag 70%-a is vízből áll, s ugyanez igaz a táplálék-alapanyagainkra is.

A mikrohullámnak a termikus (hő hatására létrejövő) hatása mellett atermikus (hőváltozás nélküli) hatása is van, amelyre mindeddig hivatalosan kevés figyelmet fordítottak. Ám mindkét hatásmechanizmust, a közös romboló hatást kell vizsgálnunk. A mikrohullám sejtmembrán-változtató hatását a géntechnológiában használják, hogy hozzájussanak a génekhez, amelyek így mesterségesen megváltoztathatók. A folyamatos stresszhatás, így a mikrohullámok is arra kényszerítik a sejtet, hogy fokozottabb légzésre álljon át, melynek során ugyanúgy H₂O₂ és CO, azaz sejtmérgek keletkeznek, mint ahogy a rákos sejtekben is kimutathatóak ezek a sejtmérgek. Ezért is olyan veszélyes a mikrohullámú sütőben bent működő és az onnan kijutó sugárzás.

Bár sugár-hullámértékek minden országban léteznek, a készülékek soha nem zárnak tökéletesen (a mobiltelefonos kísérlet is igazolja!), és a használat során a szigetelésük csak romlik és nem javul.

A mikrohullámok – amelyek a mesterséges radioaktivitással együtt az elektroszmog fő, kiváltó okai – minden élő szervezet természetes funkcióit befolyásolják. Hatnak a bőrre, a szemre, a besugárzott levegő útján a tüdőre, valamint a sugárkezelt ételek, italok miatt az egész szervezetünkre. A sugárzás keltette elektromágneses rezgések a szemen keresztül megzavarják a belső elválasztású mirigyek működését. Ezek az elváltozások a vérképben is megjelennek. A vércsepp analízis is tökéletesen igazolja a leírtakat.

Ember és állat maga is degenerálódik

A mikrohullámú sütőbe helyezett ételek molekuláit ugyanúgy megváltoztatják a hullámok, mint az élő szervezetét. A degenerált molekulákat elfogyasztó ember és állat előbb-utóbb maga is degenerálódik. Ráadásul a mikrohullámok keltette rezgés nem áll le a mikrosütő kikapcsolásakor, hanem a víztartalomtól függő csillapodással még tovább rezeg, tovább súrlódik a molekula, azaz a hőképződés nem áll le. Az ilyen ételt kívülről nem érezni túl forrónak, de a kivétel után belül még percekig emelkedik a hőmérséklete, s ezáltal fekélyesedést idéz elő az emésztőcsatornában, gyomorban stb.

A készülék 1-10 GigaHz sugárzásán belül a 2.450 MHz tartományba eső sugárzása leépíti a molekulastruktúrákat, és olyan vegyületek maradandó kialakulását segíti elő, amelyeket a jelenlegi tudomány alig ismer, vagy ismer ugyan, de nem publikál, mert akkor összeomlana a mikrosütők és a mobiltelefonok piaca. Az összefüggések láncolata ma már jól áttekinthető a biológiában és az elektrotechnikában egyaránt járatos átlagembereknek is. Ez a sugárzás úgy indukálja az ételt, hogy az étel is a sugárzás hordozójává és forrásává válik! Az ételek, azaz a szerves anyagok vízstruktúrájának ártó sugárzások a fehérjéknek, zsíroknak és vitaminoknak kevésbé ártanak, de csak egy darabig, mert a vizsgálatok igazolják, hogy 4-5 perc után a táplálékok ezen összetevői is degenerálódnak, illetve elpusztulnak, azaz az egész táplálékszerkezet komoly, természetellenes elváltozáson megy át.

Érdemes lenne megvizsgálni az AM Micro híradástechnikai láncolat egészségkárosító hatásait is, mivel ezek koncentráltan irányított sugárnyalábokkal dolgoznak. A madarak elkerülik az ilyen veszélyforrásokat, mert az ő érzékelőrendszerüket nem tompította el az a sok elektrotechnikai ártalom, mint az emberekét, akik – a radiesztéziával foglalkozó személyek kivételével – nem érzik meg a veszélyzónákat.

Svájci kísérleti eredmények

Az ártó hatásokat vizsgáló mai módszerek azon alapulnak, hogy különféle, a mindennapjainkban használt tápanyagokat hagyományos és mikrohullámos módon elkészítenek, és ezek után vizsgálják a vér bizonyos paramétereit. Az önkéntes kísérleti személyektől Svájcban vett mintákban, 1989 augusztusában és szeptemberében végzett kísérlet eredményei a következők:

A mikrohullámú sütőben felforralt tej lényeges elváltozásokat mutatott, megemelkedett a savasságának foka, megváltozott a tejzsiradékok struktúrája (a sejt szövetszerkezete), csökkent a folsavtartalma, s növekedett az élettani szempontból igen kedvezőtlen, nem fehérjéhez kötött nitrogén aránya.

A vizsgálati alanyoknak a mikrohullámos étel fogyasztása utáni vérparaméter-értékei valamennyi esetben a normál tartomány alsó határán helyezkedtek el, s ha egymást követő napok során ilyen ételeket fogyasztottak, akkor már – hematológiai szakkifejezéssel élve – az eredmények anémiás (vörösvértestek számának csökkenése) diszpozíciókat (betegségre való hajlam) mutattak. Az egy hónapig így tápláltaknál már jelentős koleszterinszint-növekedést is tapasztaltak. A vércsepp analízis (vérkristály analízis) során jól igazolható volt a vértestek degenerációjának egyre nagyobb foka, valamint az agglutináció (a vérlemezkék összetapadása).

Mit tehet a tudatos vásárló?

Ha Ön, Kedves Olvasó tudatos vásárló és tudatos fogyasztó, akkor nem tévesztheti meg az az óriási reklámözön, ami nap mint nap zúdul ránk a médiából és a plakátokról. Minden új dolog, ami bekerül a mindennapjainkba, óvatosságra kell hogy intsen bennünket. Mindig, mindent a természet oldaláról kell megvizsgálni, és ami élettani szempontból nem természetes, azt el kell vetni. Mi, tudatos vásárlók tudjuk csak megváltoztatni a gyártókat s a kereskedőket.

Ha a legnagyobb reklámdömping ellenére sem fogjuk vásárolni a mikrohullámú sütőket, akkor azok ott fognak porosodni a boltok és a gyártók raktáraiban, s végül le fognak állni az eladhatatlanná vált termékek gyártásával. Az utolsó daraboktól vélhetően úgy fognak megszabadulni, hogy nagyobb értékű vásárlásnál ingyen adják a vevőknek, csakhogy felszámolhassák a felhalmozódott készleteket. Addig pedig még sok neves szakember fogja nekünk áltudományos tényekkel "bizonyítani", hogy használjunk csak bátran mikrosütőt, mert az megkönnyíti a mindennapjainkat.

Nekem viszont attól könnyebbek a mindennapjaim, hogy nincs mikrosütőm.

Szerző: Weixl-Várhegyi László mérnök, radiesztéta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja"

Gondolom rajtam kívül még sokatoknak van kisgyermeke, sokan használtok pelenkát, így meg kell osztanom legújabb bosszúságomat e fronton.

Mi kipróbáltunk szinte mindent. Sajnos az embernek kell néznie a minőség mellett az árakat is. Mikor a kicsi lány újszülött volt, Huggies-t használtunk, utána kaptunk pár csomag Liberot, majd rászoktunk az Aldi saját termékére, ami nagyon jónak bizonyult. Aztán kipróbáltuk egy anyagilag nagyon gyenge hónapban a Tesco gazdaságos terméket, ami nagyon nagyon rossz volt. Nem nedvszívó képesség kapcsán, hanem minőségileg. Tiszta nejlon...vagy nem is tudom mit mondjak. Ráadásul, amikor rá adtam a babára, akkor állandóan a ragasztós rögzítőfülecske elszakadt! Még jó, hogy csak pici csomagot próbáltunk ki. Ami nagyon bejött, az a Tesco színes termékcsaládja, jelenleg a zöld csomagosat szoktuk venni, főleg akciókor vásárolunk be belőle. Próbáltunk a DM és Rossman saját márkás pelusát is, az sem volt rossz, sőt Lidl-s is volt a baba popóján. Na annál az Aldis jobban bejött. Aztán próbáltuk még pici korunkban a Pampers-t, de nem volt jó, kimászott belőle ami benne volt...

Kb. két hete fogytán volt a Libero-nk, és a Rossmanban jártunk. Ott a főnököt jól ismerem, nagyon kedves egy nő, mindig szól, ha valami extra akció van. Így szeretek oda járni, ott veszem általában a cicakonzervet is (ami nagy bánatomra 159 forintról 179 forint lett...és csak ezt eszik meg a cicagyerekek meg a Whiskast...), itt veszek sokszor babakaját, ha Angyi megy valahová "vendégségbe" (bár egyre többször nem adok a gyerekkel, mert már "emberkaját" eszik. :-)). aztán a Rossmanos hármas tápszert esszük reggelire és vacsira, ami tökéletesen bevált. A lényeg, hogy kaptam egy infót, hogy a Pampers sleep & play le lesz árazva. Pontosabban 2399 forint egy nagy csomag. Filóztunk az urammal, hogy megvegyük-e, de aztán úgy döntöttünk, hogy legyen, olcsó most, csak nem nagy csalódás...

Hát jelentem, hogy borzalom...nem is értem, hogy annyi ember használja panasz nélkül, köztük a barátaim is.

Gyakorlatilag óránként kell cserélnem, és az eddigi napi egy váltás ruha az átlag napi háromra emelkedett. Tehát továbbra is totál átázik. Ráadásul éjszakára is pocsék. Ma is hajnalban kukorékolt a gyermek, mert tiszta hideg és nedves volt a pelus...Ez pedig nem egyedi alkalom már. Tudom, könnyen vagyok, hiszen a lányom elkényeztetett, átlag 20-8-ig alszik felkelés nélkül. :-)

Szóval szégyen a Pampers, soha többé nem veszünk. Inkább áttérünk a bilire. :-)))

Ti mit használtok, ha használtok?

Hétvégén szomorú napjaim voltak, ugyanis drága "kis" kakaskám Bruckner Siegfried immár az örök vadászmezőkön hajtja a tyúkokat és csipkedi a füvet.

Nem tudom mi történt, de a kakasuraság eltörte a lábát...már szombaton látszott, hogy valami nincs rendben, de vasárnap aztán egyértelmű volt. A kakaska csapzott lett, valahogy egy éjjel alatt csúnya lett a tollazata, és nagyon sántított. Megszületett a döntés, "el kell altatni" (persze én nem akartam). Így a férjem nekilátott egy kis segítséggel élete első kakas levágásához. Én meg el voltam keseredve, azóta is hiányzik, a húst pedig elajándékoztuk...

Isten Veled Siegfried! Jó kakas voltál!

(A kép nyáron készült, itt még ifjú titán volt a háremével körül véve...)

Itthon nagy tervezgetésben és ültetésben vagyunk, már ami a kertünket illeti. Vártam már, hogy jöjjön a tavasz, neki tudjunk látni végre a kertészkedésnek, a kert szebbé tételének. Természetesen nem vagyok született gazdálkodó, de azért megteszek mindent, a férjem meg még annál is többet. :-) Megvalósít mindent, amit csak kitalálok. Legyen szó akár kerítéskészítésről, vagy akár mini fóliasátor készítéséről. ( Ami egy-két hete készült el, és benne boldogan fejlődnek a kicsik magoncok, vagy a még elő sem bújt növénykék)

Természetesen tengernyi szakirodalmat elolvastam már, most, hogy nem csak 1-2 kis ágyást csinálunk, hanem beültetjük az egész kertet, szükség is van a szaktudásra.

A múlt évben vettem meg egy Aldi-s leárazáson a Stresszmentes kertészkedés című könyvet az uramnak. Azóta csak párszor néztünk bele, most jött el az ideje, hogy az elejétől a végéig komolyabban foglalkozzak a kötettel.



Ez a mű egy 2010-es Alexandrás kiadvány csodás köntösben, kemény táblával, 256 oldalnyi jó szagú fényes papírral, amely tele van szép fotókkal, hasznos leírásokkal. A könyvben az tetszett a legjobban, hogy tanácsot ad kertépítés ügyben, bővülhet a tudásunk ültetés kapcsán, és bemutatásra kerül egy csomó növény is.

Nagyon hasznos kiadványnak érzem, és mivel tervezünk majd egy igazi nagy fóliasátrat vagy üvegházat, ebben is a segítségünkre lesz majd.

A kötetben szereplő főbb témakörök az alábbiak:

- A könnyen kezelhető kert megtervezése

- Szerszámok és eszközök

- A talaj és a trágyázás

- Magvetés és kiültetés

- Hatásos növényvédelem

- A dísz és virágoskert

- A kert gyakorlati kialakítása

- A haszonkertek

Szeretettel ajánlom mindenkinek, akiknek szükségük van egy kis iránymutatásra. Nyilván nem a falun élő idősekre gondolok most jelen esetben, akik tapasztalatból tudnak mindent, hanem mindenki másra, akiknek igenis kell a segítség.

Folytatom a tegnap elkezdett képek feltöltését...Úgy látom, rajtam kívül senki nem volt kíváncsi rá, de nem baj. :-) Azért én teszem a dolgom. :-)

Ez itt a konyhaablakban sziesztázó mikulásvirágom...Már itt is elég nyomi állapotban van, de elárulhatom, hogy mára már semmi nincs belőle...Kíváncsi volnék, hogy már megint mit szúrtam el. Ha valaki tud felvilágosítással szolgálni a virágok tartásával kapcsolatban, az ne tartsa magában, ki vele, mert nekem sajnos nem megy! :-(

A következő kép az én drága és egyetlen western csizmám emlékezetére készült, ugyanis tönkrement. Teljesen és totálisan, úgyhogy a kukában végezte. Imádtam, gyakorlatilag mindig ezt hordtam, és nagyon vágyom egy újra. Most gyűjtök rá, mert egy igazi bőr gyönyörűségre vágyom, ami sajnos nem két forint, inkább 60.000 forint feletti összeg...Egyébként ha még nem volt ilyen csizmátok, és tetszik, valamint megengedhetitek magatoknak, szerintem jó befektetés. Ez a példány csak egy Deichmanos volt, de sokat kibírt, gondolom egy olyan IGAZI milyen jó lehet. :-) Nagyon kényelmes volt, csak beleugrottam, jó volt nadrághoz, szoknyához. :-)

Aztán sütöttem egy békebeli amerikai almás pitét is, és ízre nagyon jól sikerült.  Persze a külsején még lehet javítani. A receptet eltettem a többi bevált reci közé. Most nem osztanám meg, ha valakit érdekel, inkább jelezze, aztán akkor jövök vele.

Inkább beszéljenek helyettem a fotók. :-)

Aztán amit még fontosnak találok, az a sütőolaj gyűjtés. Meg is örökítettem a gyűjtőedényt. Szóval szeretem védeni a környezetet, amennyire csak lehetséges. Olvastam valahol, hogy a Mol ezt támogatja, ezért az öcsémet elküldtem a kútra, hogy szerezzen nekem gyűjtőedényt. Ezt a szép pirosat kapta. Szóval a dolog úgy működik, hogy ebben gyűjti az ember lánya a használt sütőolajat, majd visszaviszi a benzinkútra, ahol átveszik tőle, s kap egy újabb gyűjtőflakont, az olaj felhasználásáról pedig a társaság gondoskodik. Szerintem nagyon jó ötlet, és ki nem hagytam volna.

A 2011-es évben történt egy csomó minden, sok dolgot fotókon is megörökítettem, de nem voltam valami szorgalmas, így alig volt bejegyzésem itt a blogon. Ezek a dolgok nem nagy dolgok, nekem mégis fontosak voltak, s most itt, egy bejegyzésen belül mutatom meg Nektek ezeket a képeket.

Az első két kép például arra emlékeztet, hogy felfedeztem egy szórólapot, amit a postaládába dobtak bele. A megyében van egy Gaala nevű kis családi cég, akik előállítanak mindenféle lekvárokat, meg savanyúságokat, búzafűlét, és bizonyos időközönként járják a vidéket. Egyszer volt szerencsém találkozni Velük, és vettem lekvárokat, zakuszkát meg medvehagymás pesto-t. Ezenkívül még savanyúságot szereztem be, és nem csalódtam. Az üvegek közül már csak a szőlős lekvárból van egy kicsi, meg a pesto van meg, ő várja a sorsát, ami hamarosan eljön egy tésztás ebéd személyében. :-)

Karácsony előtt a Moly-on (ha nem ismernétek, ez egy "könyves játszótér", www.moly.hu) részt vettem egy karácsonyi ajándékozós eseményen, ahol "kihúztuk" egymást, és ajándékot vettünk a másik könyvmolynak. Én is kaptam egy gyöngyörű szép csomagot, és a benne lévő ajándékoknak borzasztóan örültem...

A szomszédasszonyom is meglepett karácsonyra a fiairól készült képeslappal, amely azóta is a hűtőszekrényünket díszíti. Nagyon jó ötletnek tartom ezt, és a következő karácsonyra lehet, hogy én is csináltatok ilyesmit.

Ha már az előbb a Molynál és a karácsonynál tartottunk, tagja vagyok itt a Lencsi Fan Clubnak is. Az egyik kedves Moly-nak van egy Lencsi nevű gyöngyörű cicája, és szokott képeket mutogatni róla. Ebből kiindulva alakult meg a rajongói klub. :-)) Karácsonyra pedig meglepetés érkezett, egy kedvenc Lencsis képes hűtőmágnes személyében. Nagyon örültem neki, és a cicus is a hűtőn táborozik.

Aztán valamikor év vége felé nyertem...én...még soha ezelőtt könyvet nem nyertem, de Lobo bloggerina oldalán volt erre lehetőség, éltem vele, és sikerült...A kötet angol nyelvű, de ez nem tart vissza az olvasásától, amint lesz rá időm végre...

Még a múlt évben ismertem meg Lidérckét, aki gyöngyörűséges kézműves holmikat készít. Nekem egy farmertáskám van Tőle, amit minden nap hordok. Imádom. Karácsonyra aztán szerettünk volna valami szép és különleges dolgot anyósomnak, így azt találtuk ki, hogy Lidércke féle háziáldást kap, és kapunk mi magunk is egyet. :-) Íme a kép róla, és Lidércke volt olyan drága, hogy meglepett minket egy kis bónuszajándékkal is. Ahogy a táskámnál is tette...(ott egy édes cica volt az ajándék...)

És hogy legyen itt egy kis sütikép is...Íme. Kókuszos csiga. Nagyon nem volt csigaformája, ám nagyon fincsire sikeredett, és még sosem készítettem ilyesmit. Most karácsonykor volt az első alkalom. A legjobban pedig az tetszett ebben a sütiben, hogy még január elején is volt belőle (mert akkora adagot készítettem) és még mindig nagyon finom volt...

Folytatás következik...

Ma reggel a kislányom fél nyolc körül kezdett mocorogni, dumálni, és jelét adni, hogy mára befejezte az alvást.

Elkészítettem neki a reggelijét, és bementem hozzá. Mosolyogva fogadott, ahogy mindig. :-) Amikor pedig felhúztam a redőnyt, és világosság öntötte el a szobát, megláttam, hogy csak az este ráadott hosszúujjú body van rajta, meg egy azaz egy darab zokni. Kacagnom kellett, olyan édes volt. Fogalmam sincs hogyan, de levette magáról reggelre a hálózsákját. Pedig nem gondoltam volna, hogy ez elő fog fordulni. Szerencsére nem volt hideg, úgyhogy remélhetőleg nem fázott meg, mert persze a takarójával játszani szeret, nem takarózni. :-)

A hálózsák egyébként egy vállnál patentos ujjatlan darab volt, ami jó meleg, és nagyon kényelmesnek tűnik. Lehet mégsem az? :-)

Forrás: www.brendon.hu

Ha van valami tippetek, hogy miben altattok egy 16 hónapos utódot, várom szeretettel. :-)

Szép napot mindenkinek!

Kedves Mindenki!

Ma van Valentin-nap, ha lenne,aki nem tudná. :-)

(Ez ugyan nem Valentin ajándék, hanem a decemberi házassági évfordulós, de szép, úgyhogy gondoltam, feltöltöm ide. :-) )

Azt viszont én tudom, hogy sokan ódzkodnak ettől az Amerikából jött ünneptől, és megértem az álláspontjukat, de én szeretem, mint sok más ember is.

Viszont mi a férjemmel nem csapunk hatalmas ünnepséget, meg nincs ajándéközön sem.

Virág van, meg vacsora, mivel már van kicsinyünk, ezért nem is megyünk el vacsizni sehová. (A házassági évfordulónkon elmentünk, de ott jelen volt a kislányunk is. )

A virágomat már megkaptam egy cserepes minirózsa személyében, amit majd ki szeretnék ültetni a virágoskertembe. Az előző évek valamelyikén is kaptam ilyen rózsát már, azt is kiültettem a régi lakásunk oldalsó kertjébe, és gyönyörűen megmaradt, gyakorlatilag késő őszig szüreteltem róla a lakás díszeinek számító rózsacsokrokat. Remélem ezzel a kis cseréppel is hasonló szerencsém lesz.

Vacsit is főzök, bár máskor is szoktam, de most az eledelt Valentin-napi vacsinak nevezzük, ám nem lesz semmi extra. Valami husit tervezek, meg sütök sütit is. Kb. ennyi.

Azt gondolom, hogy ennyi kis figyelmességet ez a nap is megérdemel.

Jó ünneplést!

Forrás: www.foxif.com

Egyszer, még a régi lakásunkban az HBO-ra kapcsoltam a tv-t, és ott találkoztam a Julie és Julia című filmmel. Előtte fogalmam sem volt arról, ki is Julia. Azóta nagyon tudom, és nagyon szeretem.

Nem régen az Alexandrától megrendeltem 990 azaz kilencszázkilencven forintért a dvd lemezt.

Nem is tudom, talán két hete volt, de most nézem ötödször. Ha videokaziról lenne szó, mondhatnám, hogy rongyosra nézem. De hát ez lemez. Így is előbb utóbb rongyos lesz. :-)

Mindig van néhány örök kedvencem. Örök helyet kapott a listán ez a film is. Ezen kívül rajta van még a Grease, az Elfújta a szél, a Harry Potter filmek és még sorolhatnám. De a sorozatokat is imádom, például nagy kedvenc a Váratlan utazás, az Anne, a Gilmore girls, a MCLeod lányai, szeretem még a Farm ahol élünk-öt is, és jelenleg nagy kedvencem a Pan Am is. :-)

Szóval Julia Child-ra visszatérve van egy kedvenc mondatom a filmből. :-)

Julia és férje partit ad a nő húgának tiszteletére.

A lányok készülődnek, a tükörbe nézik magukat.

Julia,azaz Meryl Streep kijelenti: "Szépek vagyunk!" Majd hatásszünetet tart és folytatja:

"Csak nem nagyon!"

:-)))

Akárhányszor hallom, mindig kacagnom kell. :-)

Julia Child...forrás: www.topscallops.com

Egyébként megvettem annak idején Julia Child szakácskönyvét is, mert ha valaki nem ismerné a sztorit, annak elárulom, hogy Julia Child egy amerikai nő volt, aki két barátnőjével kooprodukcióban Franciaországban élésének idején írt egy francia szakácskönyvet angol nyelven. Nekem ez a könyv van meg, és még sosem főztem belőle. Írtam is egy bejegyzést róla a másik blogomban:

(Nekem egyébként ez a kiadás van meg.)

https://olvasnijo.blogger.hu/2011/03/05/mastering-the-art-of-french-cooking

Ezen a következő képen Meryl Streep alias Julia Child tevékenykedik.

(A kép forrása: www. foodforfriendsyeah.co.uk)

Kedvenc képkollázsomat pedig Felhőcske blogján találtam meg. (www.felhocskeblogja.blogspot.com)

Annyira mérges vagyok, hogy ezt most ki kell írnom magamból. Azt hittem elmúlik, de nem, még mindig bennem van az élmény.

Szóval van egy kiadó...félreértések elkerülése miatt NEM könyvkiadó, hanem egy magát mesternek nevező...

Tudjátok küldözgetnek havonta kicsi csomikat különböző pénzekért, általában annyiért, amennyiért nem éri meg megvenni őket.(kizárólag az első csomagot...)

A múlt évben volt egy lehetőség, nagyon alacsony összegért gyűjtögetni főzőcskézéshez receptkártyákat. Mivel szakácskönyv és újság mániás vagyok, több sem kellett, azonnal jelentkeztem.

Forrás: www.tutitippek.hu

Jöttek is szépen a csomagokcskák, én meg kb. 25-30 db kártyáért fizettem kb. 3300 forintot. Tiszta ráfizetés volt, rájöttem. Ennyiért minden hónapban vehettem volna egy új könyvet. Mindenesetre a nyáron írni akartam nekik, hogy függesszük fel ezt az egészet, mert nem látom értelmét, meg drága, meg tényleg, annyit nem ér az egész...Larousse Gasztronómiai Lexikon a szívem vágya, ami ugye a www.geopen.hu oldalán most akciósan is "alig" 20.000 forint, de hát merek nagyot álmodni. Szóval én ezekre a szar kártyákra annyit kifizettem már, hogy szerintem két lexikon is kijött volna belőle.

Mivel kiderült, hogy írásban nem lehet, így szóban, telefonon közöltem, hogy hagyjuk békén egymást. A kolléganő győzködött, erőszakoskodott,nem hagyott békén, ahogy az illik. Aztán végre elbúcsúztunk, és mondta, hogy akkor felfüggeszti a küldést. Nagyon megörültem, talán nem is figyeltem pontosan, hogy még mit mondott, vidáman elbúcsúztam, és azóta is boldogan éltem.

A múlt héten felhívak, és mindenféle ajánlattal bombáztak. Mondtam, hogy hagyjanak, mert nem érdekel, és már egyébként is lemondtam a főzős küldeményt is, mert nem éri meg.

Erre a hétvégén vizsga miatt jártam a főváros közeli ELADÓ lakásunkban, és látom, ott fityeg a postaládában egy küldemény! Kicsit ideges lettem, de nem volt időm ilyesmire...

Ma felhívtam őket, közöltem velük a helyzetet, ők állítják, hogy csak azt ígérték, hogy felfüggesztik fél évre a küldést, majd 2012-től három havonta  küldenek három csomagot, (ami kb csomagonként 10 kártya) nem pedig havonta. Még idegesebb lettem, mert én egyszerűen lemondani akartam, s közöltem, hogy nekem ez nem kell, vigyék vissza, egy fillért sem fizetek érte. Erre mondják, küldjem vissza postán. Én meg mondom,hogy nem vagyok hajlandó postaköltséget sem fizetni. Erre ők, küldjem vissza portósan. Érdeklődni kívántam volna, hogy ez mivel jár, de a drága ügyfélszolgálatos elég ideges volt már. Kértem, hogy adja a főnökét, hogy panaszt tehessek, vagy adja meg a nevét, hogy írhassak neki. Nem tette....és rám csapta a telefont!!!!!!

Na én még idegesebb lettem, és újra tárcsáztam. Eljátszottuk megint a játékot, ők nem hajlandók megadni a vezető nevét, és ők okkal tették le a telefont. (persze már nem érdekük beszélgetni velem, ha nem akarok fizetni) Fenyegetőztem fogyasztóvédelemmel, jegyzővel, meg aki épp eszembe jutott. Mondja, hogy nagylelkűek lesznek, nem kell visszaküldenem a kiadványt, ingyen az enyém. Mondom: igen? És hogy bizonyítom ezt, ha rámküldik a végrehajtójukat potom 3000 forint miatt? Azt mondja az ügyfélszolgálatosok gyöngye, hogy az ő szava a bizonyíték. Hát kacagtam magamban nagyot.

Egyébként közölték velem, hogy a hölgy, akivel a nyáron beszéltem, hogy nem akarok több küldeményt, a legrégebbi munkatársuk, és nehogy azt mondjam rá, hogy erőszakos, mert ő minden, de nem erőszakos...:-))) Ezen is csak nevetnem kellett. Persze ő sem adott vezető nevet és telefonszámot. Őket szerintem arra képzik, hogy rácsapják az ügyfélre a telefont, mert ő is ezt tette!!!

Na nem voltam rest, telefonáltam harmadszor is. A harmadik már nem mert úgy beszélni, ahogy az első kettő, de mintha a harmadik az első lett volna, ha értitek...Úgy motyogták a nevüket, hogy nem is lehetett érteni.

Ezzel arra jutottam csak, hogy megadta a címet, hogy hová írhatok panaszt...amit eddig is tudtam, és közölte, hogy a számlám nullás, így nem sosem kell majd fizetnem...

Itt én búcsúztam el, hogy magamba fortyogjak tovább...

Megírom a panaszt a bánásmóddal, a szemtelenséggel, az alkalmatlansággal kapcsolatban, és mert átverik az embert.

Tudom, nekem nem kellett volna belemennem ebbe az egészbe, már tanultam belőle.

Úgyhogy nagyon nem ajánlom senkinek sem a bandát!

Jó volt ezt most leírni, mert megnyugodtam. :-))

Sok elfoglaltságom van...mindig erre hivatkozom, amikor nem írok. Már én magam is unom magamat emiatt. :-)

Viszont kaptam egy kedves kommentet, ide, a szinte ismeretlen blogra, aminek az olvasottsága kb. 30-50 ember/nap. :-)))

Köszönöm ennek a pár embernek, hogy vissza-visszatérnek, igyekszem ezt meghálálni.

Szóval a komment.

Garvil küldte, és szárnyakat adott. Sajnos még nem látszanak, de igyekszem kifejleszteni őket. :-)) Köszönöm Garvil, hogy olvasol, és igyekszem gyakrabban erre járni.

A múltkor írtam a pszichiátria vizsgámról.

Borzasztó volt, bár azért tudtam válaszolni nagyjából a kérdésekre, és nem is számítottam arra az eredményre, amit kaptam. :-(( Úgyhogy megyek pótvizsgázni, és szörnyen el vagyok keseredve, hiszen még nem történt velem ilyen...Persze mindent el kell kezdeni egyszer, csak én nem most akartam. Van egy sztorija az egésznek, hogy szerintem mért sikerült így, de nem írnám le, mert a helyzeten nem változtat, és hátha a kicsiny kis olvasótáboromból van olyan, aki a tanárhoz közeli ember...

Egyébként a többi tárgyból nagyon jól állok, a pszichiátrián kívül egy vizsgám van még hátra, az jövő szombaton lesz szociálpolitikából. Ezen kívül még most a hétvégén két házidolgozatot kell elkészítenem, úgyhogy majd neki kell állnom.

Tegnap látogatót kaptam drága egyetlen és szeretett keresztlányom személyében. Jó hogy jött, mert sokat segített, főleg, hogy el tudjak szabadulni a postára. A babám aludt, épp, hogy csak felkelt, nem akartam zaklatni, felöltöztetni, ilyesmi, és a posta is záráshoz közel került. Na szóval elindultam, de nem találtam a kulcsomat. Kerestem, mint egy megszállott, de aztán úgy döntöttem, hogy mászok. Keresztül a kerítésen, mert mi a kiskaput is zárjuk. Amolyan Budapest közeli szokás...Na de azért nem túl egyszerű dolog a méreteimmel átmászni a kerítésen, ami nem is alacsony. :-) Azért megoldottam, de az akció áldozatokat is követelt. A kabátom sarka beakadt a kerítésbe, és picit kiszakadt. :-( Annyira nem gond, mert 1000éves a kabát, csak hát anyukámé volt...na mindegy.

Mire hazaértem a postáról dolgom majdnem végeztével (azért majdnem, mert a csekkfeladásra már nem értem oda, csak a tértivevényes levelet vettem át, illetve én adtam fel kettő másikat), eleredt a hó. Mifelénk ezen a télen az első hó. Legalábbis én nem tapasztaltam még...pillanatok alatt beborította a tájat. Sajnáltam, hogy nem volt nálam hirtelenjében fényképezőgép...

Ezek a képek a www.picturesofwinter.net oldalról származnak.

Ma reggelre még mindg megmaradt kicsit. Ha kész vagyok a dogákkal, vagy legalább egyel, és lesz egy kis időm, kimegyek fotografálni, hogy megmutathassam Nektek. Nem mintha nem láttatok volna még havat...:-)

Különben még 2011-ből annyi sok képet csináltam, amit ide a blogra szántam, folyamatosan mutatom majd őket.

Ha már a jelenlegi helyzetnél tartunk, kislánykánk megkapta a 15 hónapos oltásait. Doktor nénit meglátva nagyon sírt, de ez csak a szokásos. Pedig a doktor néni tündéri. Nekem is ő volt az orvosom, de úgy látszik lányomat ez nem hatja meg. Pillanatok alatt meg lett szúrva a kis lábikója meg a válla, és készen is voltunk. Apa karjaiban pedig hamar megnyugodott.

Estéig sokat játszottunk, hogy elfeledtessük vele az élményt. Fürdés előtt felnyaláboltam, hogy na most indulunk, amikor azt tapasztaltam, hogy lángol az egész gyerek...gyors lázmérés, 39,5. Pedig azt mondták, hogy most még nem jön ki semmi szuri mellékhatás...hidegvizes fürdő, kúp, jött minden praktika. Éjfél előtt még felébredt a poronty, akkor még lázas volt, de kért kicsit enni, majd átaludta az éjszakát. Reggelre egy vidám, 36,2-es hőjű, és farkaséhes kislány nevetett rám a rácsos ágyból, és boldogan itta a reggelijét. Úgyhogy ez a szuri kalandos volt, és azért is ijedtünk meg, mert nem szokott tőlük semmi baja sem lenni...Most jól van, épp apát idomítja.

Eljött ez is, megértük a 2012-es esztendőt.

Annyi tervem van idénre, csak győzzem őket megvalósítani. Pl. egy nagyon jó ötlet, csak nem biztos, hogy kivitelezhető, hogy minden nap lesz új bejegyzés a blogomban. :-) Ez a terv nekem tetszik a legjobban, de máris elszúrtam a dolgot, mert tegnap nem írtam. :-)) Na de majd ezek után remélem minden úgy alakul, ahogyan szeretném.

Most épp a vizsgáimra tanulok, elég zsúfoltak a napjaim. 5-6-án, 9-én, 12-én és 21-én vizsga, emellett még 9-re, 12-re és 15-re le kell adnom 1-1 házidolgozatot. Úgyhogy azt sem tudom hol áll a fejem, főleg, hogy az 5-i vizsga pszichiátriából nagyon kemény, emellett 9-én szociológiából szigorlatozom... Szóval érdekes lesz, de reméljük a legjobbakat, ahogy mindig.

Forrás: www.veszbejarat.org

A koszorú...amit a férjem csinált.

Nekem nagyon tetszik. :-)

Egy kis karácsonyi dekoráció, ami még bővül napról napra. :-)

Csomagot hozott ma a postás nénik. Nagyon várt csomagot Erdélyből. :-)

Marcsi nővérkém barátnőm küldte, s egy csomó minden volt benne. Pl. táskát gyártott Csabi barátomnak a fősuliról, úgyhogy a csomag egy része nem a miénk...

De a többi!!!

:-)

Sapkák, kendő, zokni, marokmanó, mobiltelefontok, két gombolyag fonal (kérésemre)...

Nagyon boldog voltam tőle. :-) Csupa szépség érkezett, mert Marcsi nagyon tehetséges varrázsló. :-) Imádom a munkáit, és érdemes tőle babát kérni, mert a kicsik nagyon szeretik. Persze minden mást is érdemes vele csináltatni, mert megbízhatóan, szépen dolgozik. Szóval egy tündér.

Marcsi blogjának a linkje:

www.csakneked-bemka.blogspot.com

És most jöjjön néhány fotó.

Itt a topmodellem még nagyon élvezte a fotózást, aztán már egyre kevésbé, majd ismét beletörődött a dolgokba. :-))

Itt a manó, amit boldogan elkezdett nézegetni a kiscsaj, de ez a képeken annyira nem látszott. :-) Viszont ahogy elnézem, a csíkos sapó lett a favorit! :-)

Marcsikám!

Köszönünk szépen mindent! :-)

Egy kis Halloween hangulat...

Szeretnék Halloween party-t, de megvárjuk, míg a lánykám kicsit nagyobb lesz. :-)

Forrás: www.puretravel.com

Forrás: www.publicdomainpictures.net

Forrás: https://homeforia.com/designs/halloween-decorating/

Van egy szép nagy, vagy inkább hatalmas fám a kertben. Diófa. Egész nyáron arról álmodoztam, hogy mennyi sok dióm lesz ősszel. Hát nem tévedtem.

Gyakorlatilag az egész fa alja tiszta dió...alig győzöm összeszedni. Szinte naponta megtelik egy kosár...kíváncsi vagyok, mikor fogy el. Ennek persze nagyon örülök.

A nagyobbik probléma a dió feltörése, mert mint tudjuk, eme kedves kis jószág igen kemény. Na én neki is álltam a törésnek, spéci szerszám hiányában vágódeszkán kalapáccsal. Nem egyszerű, ennyit mondhatok. Jó párat meg kellett törnöm ahhoz, hogy szép fél dióbeleket tudjak prezentálni. Már jól megy. :-) Viszont még mindig ott tartok, hogy egy kiló sincs a munkám gyümölcse...de rajta vagyok az ügyön, főleg, mert lenne kereslet rá itt-ott, de ha máshol nem, akkor a konyhámban igen.

Viszont arra kíváncsi lennék, hogy a dió héjját mire lehetne felhasználni?

Számomra ez fontos és sarkalatos kérdés, ugyanis az elmúlt időszakban elhatároztuk a férjemmel, hogy sokkal tudatosabban élünk, felhasználjuk a maradékokat, kevesebb szemetet termelünk, és hát próbáljuk óvni a bolygót. A bolygóóvásba pedig számomra az is beletartozik, hogy a dió héját megfelelőképpen hasznosítsam. Egyszóval ide várom a jó ötleteket. :-)

(A kép a www.napidoktor.hu-ról származik, mivel elfelejtettem fotót készíteni a "munkámról". :-) )

Ezer éve nem jártam erre, legalábbis ebbe a blogomba nem nagyon írtam. Sajnálom. Pedig annyira készültem ám, fotóztam ész nélkül, mert annyi mindent meg akartam mutatni. Így, hogy közeledik a tél egyre nagyobb lendülettel, lehet, hogy kicsit furcsának hatnak majd a nyár végi, ősz eleji fotók, azért megosztom őket folyamatosan. Legalább nosztalgiázunk kicsit.

Ám fő feladat most, készülni a karácsonyra.

Előtte persze itt van Halloween is, a maga tökös díszítéseivel.

Mivel nagy díszítő vagyok, alig várom azokat az ünnepeket, melyeknél díszbe lehet öltöztetni a házat. Persze a legkedvesebb nekem e téren a karácsony, de azért a tökök már egy ideje fellelhetőek a házunk táján.

Egyébként sok minden történt, mióta nem voltam.

Kislányom egy éves lett. Nagy volt az öröm. Édes volt, ahogy a tortában turkált. Sajnos csak egy kis minibuli sikeredett, de majd jövőre nagyobb ünnepséget csapunk.

Az állataink megvannak, a tyúkok egyre többet tojnak, most gondolom a hideg beköszöntével viszont kicsit hibernálódnak. Két kakasunk még mindig megvan, bár volt egy olyan pont, amikor közöltük, hogy az egyik megy a levesbe...de nem ment. :-) Ugyanis a két legény összeverekedett, és Bruckner Siegfried-ünknek úgy vérzett a nyaka, hogy azt hittem, nem éri meg a reggelt. Ráadásul még a tyúkok is megcsipkedték...Eljött a cselekvés ideje. A tyúkoknak nagyobb udvarrészt csináltunk, és levágtuk a tollaikat, hogy ne tudjanak kirepülni, mert nem elég, hogy a kakaskát bántották, még szét is kaparták az udvart. Úgyhogy jelenleg az a helyzet, hogy Siegfried az udvar királya, jön, megy, nézelődik. A többiek kilencen pedig a tyúkudvarban lakoznak.

Íme egy kép abból az időből, mikor a tyúkok mindenfelé közlekedtek, és éppen megkezdték a tojást...Itt egy tojás az udvarra felhalmozott fák alatt lett "elhelyezve". :-)

Úgy volt, hogy lesz új cicánk is a meglévő kettő mellé, ugyanis az öcsémék Kormija életet adott néhány édes kis babának. Egyet kinéztem magamnak, megpuhítván férjemet már vártuk a jómadarat. De eltűnt a testvéreivel együtt. Nem tudjuk hol lehetnek, azért még reménykedem, hogy esetleg előbukkannak valamikor.

Az alábbi képen a szomszéd cicamama látható a kicsinyével még a nyár végén...

A mai napon rászántam magam, miután bedagasztottam egy újabb kenyérliszt keverékből készült tésztámat, hogy készítek Limara féle öregtésztát, majd abból újabb és újabb kenyérkülönlegességeket, ala Limara.

Kíváncsi vagyok milyen lesz, de addig még várnom kell egy-két napot.

A recept Limara blogján megtalálható. Link: https://limarapeksege.blogspot.com/2008/11/regtszta-tulajdonkppen-vletlennek.html

Limara egyébként csodálatosabbnál csodálatosabb kenyereket és miegymást készít, ahányszor csak felmegyek az oldalára, minden alkalommal legszívesebben végig sütném az összes receptjét. És ki tudja, talán egyszer még meg is történik. :-)

Ez itt az öregtészta, dagasztás után...A többi kép majd folyamatosan érkezik. :-)

Kép a ma készülő kenyeremről...

Ismét Hoferos/Aldis lisztkeverékből egy teljes kiőrlésű változat.

2011-09-07-én...

Íme az öregtészta jól megkelve...azóta már a hűtőben várja sorsát. :-)

A következő kép pedig a tegnap sült kenyérről készült. Végre magas lett, és nem esett össze. :-)) Az íze meg isteni, pedig sima teljes kiőrlésű keverékből készült. Végre a súlyát sem felejtettem el megmérni. 1,5 kg. :-)

Nem túl régen jártunk Ausztriában, és ott vettünk egy jó kis kenyérliszt keveréket a Hofer-ban. (Itthon Aldi) Szuper kenyér sült belőle. Aztán voltam itthon a Lidl-be, és ott is vettem egy keveréket, gondoltam kipróbálom, hátha...Kicsit más volt a használati utasítás, de belefogtam.

A véleményem a dologról összességében annyi, hogy borzasztóan nehezen kezelhető lett a tészta, bár a végeredmény finom lett. Ma fogyott el az utolsó szelet. Viszont többet itt nem veszek lisztet...

Ja, és továbbra sem jött fel olyan szépen a kenyérke, mint kellett volna...Mi lehet a hiba?

Képes beszámoló következik. :-)

Drága uram heteken át járt az erdőben, és dolgozott. Fáért, ami jól fog jönni a télen, bár csak egy szobát fogunk vele fűteni, így feltételezzük, hogy elég lesz.

Most így, hogy ránézek az udvarra azt mondom, talán több is mint elég. :-)) Ma még jön egy adag.

Íme a képek:

Itt már Bambikám is birtokba vette a farakást. :-)

Szintén Bambi...

11 hónap telt el kislányunk születése óta...igazából nem sok idő, de nekünk, és a gyermeknek annál több. Ha azt nézzük, hogy mennyit fejlődött életünk értelme, akkor nagyon sok idő, de egyébként pillanatok alatt elszállt.

Mindjárt itt az első szülinap, amire nagy bulival készülök. Remélem meg is tudom valósítani. :-))

Íme ő, a grimaszkirálynő most:

És születése után 3 héttel:

Mivel itt az ősz, megkezdtem a ház dekorálását.

Sajnálatos módon dekorálás mániás vagyok, így egyik évszak sem maradhat ki. :-)

Még nagyon kezdetleges a dolog, de azért íme a bizonyíték.

Olyan gyorsan megy az idő, furcsa...már itt a szeptember.

A gyerekek suliban, és nekem is mindjárt kezdődik az iskolás hajtás. Szerencsére van a keresztanyám és a keresztlányom, akik a kicsinyemre vigyáznak ilyenkor. Persze amikor suliban vagyok, akkor ugrasztva van édesapám és a baba keresztanyja is. :-) Egész családi projekt. Ha a diplomámat lesz módom nyilvánosan megköszönni, akkor őket sem szabad majd kihagynom. :-)) Mert nélkülük nem sikerülne.

........................................

Más...

A képeimet nézegettem, és rájöttem, hogy egy csomót fotóztam, amit itt a blogban publikálni is szerettem volna, de nem sikerült még. Na majd most.

Szeretettel tőlem.

Itt a kertünk egy része látható, a barackfával, amely láthatóan bőven terem...remélem ideje is lesz beérni, mert egy csomó barackos receptet összeszedtem.

Ő itt Bruckner Siegrfried őurasága teljes pompájában. Mostanában már úgy hiszi, hogy ővé az egész udvar. Megbeszéltük, hogy hamarosan elkészül az igazi baromfi udvar. Sőt, nem tudok lemondani a két kakasról, és úgyis kialakultak már a többnejű kapcsolatok, így megpróbálunk két kisebb, de különálló baromfiudvart kialakítani. :-) Mindent az állatokért. :-))

Itt kutyánk, Roni őrzi a bandát...

Roni...aki nem a tyúkokat ette meg, nem azért nyalogatja a szája szélét. :-)

A vándorbanda pofátlan módon még a házunk első ajtaján is be akar jönni...

Már nagyon vártuk, hogy drága tyúkocskáink elkezdjenek tojni. Nagyra nőtt madarak, gondoltuk, szép tojásmennyiséget kapunk tőlük.

Ez most csak egy rövidke bejegyzés lesz, meg szerettem volna mutatni, hogy milyen volt az első tojásunk.

Összehasonlításként a tojás mellett egy hagyományos méretű post-it jegyzetlapocska van. Ebből láthatja mindenki, hogy nem egy nagy darab lett az első...de azóta már belejöttek.

Megfogadtam, hogy az első tizet lefotózom. Hát nem jött össze, mert már hármat meg is evett belőle a férjecském. Tegnap láttam, hogy tükörtojást csinált. Kiderült, hogy egy még a tyúkólban törött volt, kettő meg tisztázatlan körülmények között tört össze. :-) Úgyhogy megint várhatom, míg 10 db összegyűlik. :-)

Úgy szerettem volna kenyeret sütni. Volt is egy kenyérsütő gépem, de elromlott, megjavítani nem lehetett, újat meg nem akartam. Így maradt nekem a hagyományos sütő.

Kutattam a neten, aztán az egyik oldalon találtam egy jó kis receptet, amit meg is csináltam. Csudafinom lett a kenyérke. Egy baja lett csak, és ez esztétikai probléma. Lelapult. A formában még szép magas volt, de ahogy hűlt kifelé, hát kilapult.

Gondoltam, ma is megpróbálkozok a dologgal. Hátha nem lesz lapittya a kenyérke.

Szombaton voltunk Ausztriában, és vettem kenyérliszt keveréket, amihez már csak langyos víz kellett. Gondoltam, kipróbálom.

Mondhatom, nagyon könnyű volt vele dolgozni. Hogy az íze milyen, azt még nem tudom, de azt igen, hogy amikor a sütőből kivettem, ez a kenyér is lelapult kicsit...Fogalmam sincs, mért van ez...Viszont szép lett, egész a "baleset" bekövetkeztéig. Na nem baj...tovább gyakorlok. :-))

Itt egy kép a nemrég ajándékba kapott lekvárokról. Tárnokról kaptuk őket egy kedves baráti házaspártól...még csak az egyiket kósoltuk, a baracklekvárt, de az nagyon fincsi. Főleg a frissen kisült kenyéren az uram szerint. :-))

Férjem piskótát kívánt.

Ha lenne a piskótáknak királya, nos az én uram lenne az. Ha tehetné mindig azt enne. Na szóval szereti.

Én meg még nem igazán csináltam neki hagyományos piskótát. Amit most csináltam, az sem volt az a tipikus hagyományos süti, mert találtam otthon egy doboznyi szilvát, így megszórtam vele sütés előtt a tésztát.

Szerencsére így is elég hamar elfogyott, bár van még mit és hová fejlődnöm. De azért próbálkozom. :-)

Itt készül a tojásfehérje...

Itt már nagyjából egyben van a tészta...

Itt már a tepsiben van a tészta, de még a sütőpapír eligazgatása előtt...

Hamarosan már csak ennyi maradt belőle, majd a nap végére semennyi...

Valamelyik nap rájöttem, hogy három darab szomorú padlizsán dekkol a hűtőszekrényben, azért, hogy várja, rakott padlizsán készüljön. Nem készült el. Rájöttem, hogy inkább padlizsánkrémre vágyom. Nagyon szeretem, egyszer már megpróbáltam készíteni, de az csalódás volt, gondoltam most újra nekilátok. Nagyon erősen koncentráltam erdélyi barátaimra, és az ottléteinkre, hátha eszembe jut, hogy Regina hogyan csinálta...nem jutott eszembe, úgyhogy böngésztem megint a netet, és rátaláltam egy használhatónak tűnő receptre. Megcsináltam, jó lett, ha nem is reginás, ami nagyon hiányzik nekem. Persze lehet, hogy nem is a padlizsánkrémjük, hanem ők maguk. :-))) Ha megint el tudunk menni hozzájuk, mindenképpen elkérem az ő saját bejáratú receptjét, mert úgy tűnik, hogy a forgandóban lévők közül még mindig nem találtam meg az igazit.

Néhány kép a működésemről: :-)

Ezek a megsütött padlizsánok...

Itt már meg vannak pucolva, és várják a felaprítást...

Ez pedig már a kész étek, még a keverőtálban...

A receptet kicsit később begépelem, ahogy megleltem ismét. :-)

Egy csomó mindent csináltam mostanában, de valahogy írni sosem volt időm.

Legfontosabb, hogy buktát sütöttem.

Ez úgy történt, hogy böngésztem a neten különféle receptek között, és eszemben sem volt buktát sütni. Aztán valahogy odakavarodtam Limara oldalára, ahol rábukkantam az általa írt csodálatos bukta receptre. Na gondoltam, kipróbálom, bár béna leszek, biztos nem sikerül...Pedig de...Olyan finom buktát csináltam, hogy még magam is elcsodálkoztam rajta. Limara nem javasolja a szárított élesztőt, csak a frisset, de nekem nem volt módom boltba menni, ezért maradt a szárított. A receptjében pedig szilvalekvárral tölti a sütiket, én maradtam azonban a baracklekvárnál, úgyis meg volt bontva egy üveggel, meg a drága jó uram azt úgyis jobban szereti.

Ez itt még a nyers tészta...

Ez meg a kész bukta. Most jöttem rá egyébként, hogy a sütőm felemásként süt. Az meg ránézésre látszik, hogy nem valami szép, viszont nagyon finom...:-) A szépség pedig csak a folytonos gyakorláson múlik. Mindent megteszek...

Tényleg azt mondom, hogy mindenkinek érdemes lenne kipróbálni ezt a receptet, mert ez a lány (Limara) tényleg tudja a dolgát..:-)

Az oldalán járva pedig az jutott eszembe, hogy végig kellene sütnöm mindent a blogjáról, mert annyira szuper receptjei vannak.

Ezen a sikerélményen felbuzdulva pedig elővettem egy régen írt receptes füzetemet, melyben benne vannak a nagymamám receptjei is. Onnan választottam egyet, ami jól bevált a családban, mama összeragasztósnak nevezi. Tudjátok két karika, közte lekvár. Semmi extra, de még sosem próbáltam ki. Hát ezután sem fogom, azt kell, hogy mondjam. Ennél borzasztóbbat, mint amit ezzel a sütivel műveltem, még sosem csináltam...Végül nem is készült el, mert kb. egy órát gyúrtam, nem állt össze a tészta, aztán meg kinyújtottam nagy nehezen, de mikor a formákat szaggattam, azok gyakorlatilag atomjaira hullottak szét. Egyszerűen nem értem. A mama receptje, működik, fincsi, de úgy tűnik én erre alkalmatlan vagyok. Nem kicsit lettem csalódott, úgyhogy mára ennyi volt a sütögetős rész...

Az uramnak, mire hazajön gombapörköltet készítettem. Az a szokásos finom lett. És azt legalább nem lehet elszúrni...:-)

A kép a www.mitfozzunkma.hu oldalról származik.

Mióta ide költöztünk vidékre, nagyon vágytunk egy baromfi udvarra. A házhoz tartozó régi disznóólat - uram szerint sertéspanziót - átakakítottuk csirkeszállodává, és vártuk a májust, amikorra ígérték a tyúkokat. 10-et rendeltünk, úgy, hogy ebből a 10-ből legyen egy kakas.

Na nem értettünk a dologhoz, mert a vegyes rendelésben végül két kakas lett. (Mi azt hittük, hogy a vegyes az, hogy mindenféle színű állatka lesz...)

Az egyik kakas kendermagos, Chad Dillan Coopernek neveztem a Sonny with the Chance sorozat alapján, a másik pedig Bruckner Siegfried.

A tyúkszálló nem olyan nagy, és a mostanra már naggyá nőtt, felnőtt kiscsibék és kiskakasok próbálgatják az erejüket.

2 hófehér tyúkocska van, 4 vörös, 4 kendermagos. Ebből a négy kendermagosból lett két kendermagos kakas, de mindkettő másért szép.

Itt még Siegfried az ólból kandikál kifelé...

Na és egy hófehér csirke, a Hópihe állandóan szökésben van. Bruckner Siegfried elirigyelte tőle talán a szabadságot, és ma délelőttre ő is kiszökött...Nagyon édesen fel alá járkál az udvaron, még a kutyánktól sem fél...

Az uram azt ígérte, hogy ha hazajön, visszakergeti. Remélem addig nem jut eszébe megnézni a világ többi részét. :-)

Nagyon szeretjük a gyrost. A magunk módján készítjük csirkemellből, gyros fűszerrel, sok-sok zöldséggel. Ezt ettünk két napja este vacsorára. Aztán tettem félre belőle,mert a sógornőm is imádja. Tegnap délutánra a bepácolt húst ki is sütöttem neki, felvagdaltam a zöldségeket, és úgy döntöttem, hogy krumplit nem csinálok hozzá, menjen az egész cucc tortilla tekercsbe.

Így jutott el Ancsához, aki nagyon megdícsérte. :-)

Jól esik az embernek egy kis pozitív megerősítés. :-))))

Egyébként láttam a Spektrumon egy műsort. A Man Vs. Food-ot. Ott mondta egy szakács, aki mexikói származású volt, hogy régen azért kezdték el az ilyesmi húsos kajákat tortillába tekerni, mert abban akár több kilónyi étek is elfért, és mehetett több ember is dolgozni vidékre, nem kellett külön cipelni a kaját...

Drága férjecském még mindig nem kapott papírt, sem reálhozamot. Megbeszéltük, hogy most aztán már jó lenne utána nézni a dolognak, mert ez így nem mehet tovább. Az előző munkahelyén elég jó fizetése volt, bőven be is fizetett 2005 óta.

Belépett az Erste Magánnyugdíjpénztár oldalára, ahol nagy meglepetés várt bennünket!!!

Ugyanis a befizetett összeg több mint 3 millió forint volt.

A hozam több mint 600.000 forint volt.

A reálhozam szerintetek mennyi??

Hát elárulom, mert itt a meglepetés!

Mínusz harmincezer forint!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Az Erste Nyugdíjpénztár nagyott alkotott. Én, mint a legkevésbé közgazdász és pénzügyi szakember jobban forgattam volna, és gazdálkodtam volna a pénzekből. Ott meg állítólag nagy pénzemberek ülnek, és ez mind a kitermelt reálhozam??? Szégyen és gyalázat!

Fel vagyunk háborodva.

Nekem 2000 óta az Erste banknál van számlám, de most körbejárjuk a bankokat, és utána nézünk, hol érdemes nyitni. Mert ezt a megbízhatatlan társaságot hanyagolni kell. Ezek után hogy bízza rájuk bárki nyugodt szívvel a pénzét? Szerintem sehogy.

Úgy döntöttem, meglépem ezt, váltok, és hogy ne idegeskedjek tovább, feldolgozok egy tököt télire. Mert ha a bankokon múlik a dolog, az emberek nem fognak tudni enni a télen...nekünk meg hiába van tele a tökünk, a hűtő is tele lesz eme becses zöldséggel. :-))

További szép napot!

Amíg egy társasházban éltünk, akkor is termesztettünk paradicsomot. Volt, hogy magról, de inkább palántát vettünk, és azt nevelte fel a férjem sok szeretettel. Idén sem tettünk másként, főleg, hogy most már van hozzá terület is.

Mivel a költözés és a hasonló dolgok nagyon kivették az erőnket, az uram csak egy zsebkendőnyi területet ásott fel nekem, hogy mégis ültessünk egy két dolgot. Végül paprika, paradicsom, uborka és patisszon került a földbe palántaként.

Az ültetvény szépen fejlődött, és bőven termett. Hatalmas uborkák, sok-sok paradicsom, jó pár patisszon, viszont kevés és kicsi paprika termett.

A szomszédból viszont sajnos meglógnak a tyúkok, és néha a mi kertünkben kommandóznak, a gyöngyörű piros paradicsomjaimat eszegetik. Ezért úgy döntöttem, hogy a paradicsomok a pirulások kezdetén leszedésre kerülnek, és mivel úgyis utóérők, így a napra téve néhány nap alatt szépen megpirulnak. Ezt még a nagymamámtól tanultam, ő is így csinálja, és az öcsém juttatta az eszembe...

Férjem nagyon szereti a lecsót, és én is így vagyok ezzel. Kiskertünkben nagyon sok paradicsom termett, sajnos a paprikánk nem volt olyan jó idén. (majd jövőre talán másként próbálkozunk...) Viszont egyes hipermarketekben sok jóminőségű lecsópaprikát tudtunk venni, így rengeteg lecsót készítettem. Valahogy olyan vagyok mint a hangya, nem hegedülök tücsökként, hanem télire teszek el mindent. Most, míg minden olcsó, meg megterem a kertben.

Volt év, mikor üvegben tettem el a lecsót, de nem volt semmi extra benne, és feleslegesnek tartottam "befőzni". Így maradtam annál, hogy tisztítás és felvagdosás után mélyhűtéssel "tartósítok" télig. Sokan nem szeretik ezt a módszert, mert hogy más az íze a zöldségnek, de nekünk nincs ilyen problémánk. Szeretjük így is, és sok múlik a fűszerezésen...

Úgyhogy ma három zacskónyi lecsóalapot készítettem.

Tettem bele jó sok paprikát, paradicsomot, hegyes erős paprikát, és patisszont is.

Így télen csak elővesszük, hagymát akkor is lehet kapni nem túl drágán, és hamar meg van az olcsó ebéd vagy vacsora. Akkor úgyis aranyáron mérik a paprikát és a paradicsomot.

Már egy jó ideje érlelődik bennem, hogy a könyves blogom mellett írnom kellene a mindennapjaimról is, és ma, miközben télire raktam el a lecsókat, tudtam, eljött az idő...

Gyorsan be is szaladtam a szobába, csináltam egy blogot, aztán hajrá. Ráadásul megtaláltam ezt a sablont, amibe beleszerettem, hiszen a vidéki életről írok...Bár traktorunk az nincs, de sosem lehessen tudni...A férjemből minden kitelik.